KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6848)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.234/14/1999
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének jogorvoslati eljárás kezdeményezése a MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága elnöke által a MÁV Rt. Távközlő-, Erősáramú és Biztosítóberendezései Gazdálkodási Központ, Közgazdasági Osztály (1063 Budapest, Kmety Gy. u. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Hegyeshalom–Kimle vonalszakaszon az ETCS pontszerű vonatbefolyásoló rendszer telepítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. § (4), a 71/B § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő ajánlati felhívását megsemmisíti.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő – az ETCS VB konzorcium tagjaként – 1996. december 30-án szerződést kötött az Európai Közösséggel a "Budapest–Bécs vonalon kísérleti jelleggel telepített ERTMS/ETCS 1-es szintű rendszerének honosítása és külső téri tesztelése" c. projekt megvalósítására.
A projekt időtartamát 24 hónapban határozták meg (1998. december 31.), az Európai Közösség vállalta a teljes költségekhez 50%-ban és/vagy a járulékos költségekhez 100%-ban való hozzájárulást részben előlegként, részben utólagos finanszírozás mellett.
A konzorcium tagjai feladatmegosztásukat az 1999. április 20-i jegyzőkönyvben rögzítették, ennek alapján a telepítési munkák elvégzése az ajánlatkérő feladata lett. A telepítés határnapját 1999. október 25-ében, a próbák határidejét 1999. október 15.–1999. november 10-ében, a kiértékelését 1999. november 10–1999. november 30-ában határozták meg.
A szerződés 3. sz. kiegészítése során (amelyet az ajánlatkérő 1999. május 12-én írt alá) a projekt időtartamát 1997. január 1-jétől 35 hónapban (1999. november 30.) határozták meg.
Ajánlatkérő 1999. májusában beruházási okmányt készített a szükséges források fedezésére, és azt jóváhagyásra benyújtotta a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz.
A KHVM 1999. július 27-én értesítette a Magyar Államkincstárat az állami források nagyságáról, ütemezéséről:
A források rendelkezésre állásáról ajánlatkérő 1999. augusztus 24-én értesült írásban a Magyar Államkincstártól, a KHVM-től eddig semmilyen írásos információt nem kapott a beruházási okmány elfogadásáról.
Ajánlatkérő 1999. szeptember 23-án juttatta el a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságához tárgyalásos eljárásra szóló ajánlati felhívását (amellyel kapcsolatban a tárgyaláson előadta, hogy azt a Kbt. 9. sz. melléklete alapján készítette el).
A felhívás 2. pontja szerint:
a) A választott eljárás: hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás.
b) Indokolás:
– a speciális helyismeret,
– sajátos MÁV-utasítások ismerete.
c) Indokolás: a kísérleti üzem beindításának határideje: 1999. október 25.
d) Az alapvető feladatok az alábbiak:
– A rendelkezésre álló dokumentációk alapján a szükséges hatósági engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése.
– Az új berendezés és a meglévő biztosítóberendezések illesztése, az ehhez szükséges alapkapcsolások elkészítése.
– A rendszer elemeinek telepítése Kimle, Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom állomásokon, és a Kimle országhatár közötti nyíltvonali szakaszokon, továbbá az AS 1730 önműködő útátjáró-fedező berendezésnél és az AT 1712/13, AT 1724/27, AT 1738/39 térközjelzőnél.
– Az állomási berendezés szimulációjához kapcsolódó berendezések tervezése, kivitelezése.
A felhívás 4. pontjában a teljesítés időtartamát 2000. július 15-ben határozta meg, a 3. és 5. pontot jelezte, de nem töltötte ki.
A részvételi jelentkezés és az első tárgyalás időpontjául 1999. szeptember 27-ét jelölte meg, az eredményhirdetés időpontjául 1999. október 6-án 10.00 órát.
A 8. pontban közölte, hogy "A hivatkozott törvény 71/B § (3) bekezdésében megjelölteket."
A 9. pont szerint
a) Az előző ponthoz benyújtott dokumentumok, speciális szakismeret, helyismeret.
b) Az előbbiekben felsoroltak bármelyikében a bizonyítható alkalmatlanság.
c) technológiai garanciák súlyszám 20%
– költségvetés mértéke és tartalma súlyszám 40%
– referenciák minősége súlyszám 15%
– határidők vállalása súlyszám 25%
d) –
Egyváltozatú ajánlat tételét írta elő, ajánlattevőként a MÁV Dunántúli TBE Kft.-t és a MÁV TBESZ Kft.-t jelölte meg.
Az alkalmazott eljárás indokaként hivatkozott a kivitelezés 1999. október 25-i határidejére, arra, hogy a költségvetési forrás 1999. augusztus 24-től áll rendelkezésre, így a munka elvégzésére nyitva álló határidő igen rövid; amelyre tekintettel határozott meg tárgyalásos eljárást.
Álláspontja szerint a munkát csak megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező kivitelező végezheti. Ennek a feltételnek pedig csak a meghívott két kft. felel meg.
Az ajánlatkérő 1999. szeptember 28-i bontási jegyzőkönyve szerint a két felkért cég közül a MÁV Dunántúli TBE Kft. tett ajánlatot.
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke 1999. október 1-jén eljárást kezdeményezett a tárgybani közbeszerzési eljárás ellen.
Álláspontja szerint a becsatolt iratok nem támasztják alá a rendkívüli sürgősség fennálltát, nem merült fel egyetlen olyan körülmény sem, amely ne tenné lehetővé nyílt eljárás alkalmazását.
Ajánlatkérő továbbá nem határozta meg az elbírálási szempontok, illetve a résszempontok ponthatárait.
A Döntőbizottság 1999. október 1-jén ideiglenes intézkedésként elrendelte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő 1999. október 4-i értékelési jegyzőkönyve pontszámok hozzárendelésével értékelte a beérkezett ajánlatot, nyertesként jelölve meg ajánlattevőt.
Ajánlatkérő a kezdeményező irat elutasítását kérte.
Elismerte, hogy járatlansága miatt megsértette a Kbt. előírásait, de ez nem állt szándékában. A szükséges forrás 1999. augusztus 24-től biztosított, ettől az időponttól a kivitelezési munkák befejezéséig 63 nap áll rendelkezésre. A munkák egy része csak a szabadban végezhető, de nem fagypont közeli hőmérsékleten.
Az Európai Unió Közlekedési Bizottságát 1999. november 30-ig kell értesíteni a mérések eredményéről, mivel a projektnek az EU által finanszírozott része ez évben lezárul. Amennyiben a projekt nem valósul meg, az eddig kapott támogatást maradéktalanul vissza kell fizetni.
A magyar állam által nyújtandó támogatás szintén ebben az évben esedékes és szükséges, annak elvesztése a projekt ellehetetlenülését vonná maga után.
A Döntőbizottság hivatalból történő eljárása során megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt.-nek a rendelkező részében felsorolt rendelkezéseit.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi. A tárgyalásos eljárás eseteit a Kbt. 70. §-a tartalmazza. A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő hibájából.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
Rendkívüli sürgősség esetén tehát – ajánlatkérő eljárásával ellentétben – nem kell a Kbt. 9. sz. melléklete szerinti hirdetményt elkészíteni, hanem a Kbt. 71. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevők részére közvetlenül kell megküldeni az ajánlati felhívást, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni:
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre; az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem határozta meg:
– a dokumentáció beszerzési helyét [bár a 2. d) pontban arra utalt, hogy a rendelkezésre álló dokumentációk alapján kell a munkát elvégezni];
– a beadandó iratokat,
– a 34. § (3) bekezdésében foglalt előírások közül az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát,
– az eljárás lefolytatásának menetét.
A Kbt. 71/B § (1) bekezdése 2. mondata szerint az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás Kbt. 70. § szerinti jogcímét felhívásában nem határozta meg minden kétséget kizáróan, arra csak következtetni lehet.
A 9. sz. melléklet 2. d) pontjában előírtaknak megfelelően a szerződést – amelynek megkötése érdekében tárgyalni kíván – nem határozta meg. Az ajánlati felhívás 2. d) pontjában az "alapvető feladatok"-at sorolta fel.
A 9. sz. melléklet 3. pontjával ellentétben az ajánlati felhívás [2. d) pont] nem határozza meg pontosan a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a teljesítés helyét, hiszen csak az alapvető feladatokat tartalmazza.
Hiányzik annak meghatározása, hogy részajánlat tehető-e.
A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama (9. sz. melléklet 4. pont) tévesen lett feltüntetve. Ajánlatkérő ugyanis a tárgyaláson maga is elismerte, hogy a nyertes ajánlattevőnek a munkákat 1999. október 25-re be kell fejeznie, továbbá hogy az általa – 2000. július 15-i határidőre – meghatározott munkák (előzetes alkalmassági tanúsítvány megszerzése) elvégzése kapcsán az ajánlattevő által végzendő munkát nem tüntette fel az ajánlati felhívásban.
A 9. sz. melléklet 8. pontja szerint a részvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények alatt ajánlatkérő a Kbt. 71/B § (3) bekezdését tüntette fel, bár a tárgyaláson elismerte, hogy erre tévesen hivatkozott a Kbt. 44. §-a helyett.
A 9. sz. melléklet 9. a)–c) pontja alapján ajánlatkérő meghatározta az alkalmasság elbírálásának a) és az ajánlatok elbírálásának szempontjait. c) Tévesen fogalmazta meg a b) pont alapján a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait akkor, amikor azt írta, hogy "Az előbbiekben felsoroltak bármelyikében a bizonyítható alkalmatlanság."
A Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján ugyanis azoknak a körülményeknek a meglétét, hiányát vagy határozott mértékű fogyatékosságát kell feltüntetni, amelyek miatt az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő ennek nem tett eleget, az alkalmatlanság foka önmagában nem határozható meg az alkalmatlanságra utalással.
A Döntőbizottság az eljárás során becsatolt iratok, valamint az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján – különös figyelemmel a konzorcium tagjai közötti feladatmegosztás időpontjára – nem állapíthatta meg, hogy a rendkívüli sürgősség ajánlatkérő mulasztásából eredne.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. október 26.
dr. Magasi Ildikó s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
