KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6852)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.224/10/1999.
Tárgy: a Penta Általános Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Penta Általános Építőipari Kft. (1105 Budapest, Mádi u. 17., képviseli: Szabóné dr. Oszlánszky Judit ügyvéd, Csorba és Társai Ügyvédi Iroda, 1051 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 22. I. em. 11., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzata (1102 Budapest, Szent László tér 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) Budapest X., Kőrösi Csoma Sándor sétány átépítése a Szent László tértől a Liget térig, díszburkolat-kialakítással, a közművek szükség szerinti áthelyezésével díszvilágítás kiépítése az utcabútorokkal összhangban, kertészeti munkák elvégzése öntözőhálózat kialakítással I–II. építési szakaszban tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1), 59. § (1) és 63. § (2) bekezdéseit, ezért vele szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint összegű bírságot szab ki.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 28. számában 1999. július 14-én nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé vállalkozási szerződés keretében megvalósítandó, a sétány kb. 7000 m2 díszburkolása, közművek kiváltása közműtervek szerint, ELMÜ Rt. által engedélyezett díszvilágítás kandeláberekkel, csövezett alapvezetékekkel, utcabútorok beszerzése elhelyezéssel, kertészeti tevékenység terv szerinti kialakítással, öntözőhálózat kiépítése. A felhívás 11. pontjában részletesen előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat, a 13. pontban pedig az ajánlatok elbírálásának fontossági sorrend szerinti szempontjait. Ezek a következők voltak:
– műszaki alkalmasság, azonos vagy hasonló körben végzett referenciamunkák,
– műszaki tartalom és ajánlati ár közötti összhang,
– az ajánlatok kidolgozottsága,
– szerződéses garanciák.
Ajánlatkérő részajánlatot, illetve többváltozatú ajánlatot nem fogadott el. Dokumentációt is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, amelynek tartalma az alábbi volt:
– a TEKTON Stúdió Kft. generáltervező által készített "Kivitelitendertervek". Ebben szakáganként találhatók meg a műszaki tervek, műszaki leírások és a tételes mennyiségi kimutatások. Ez utóbbiak beárazását kellett ajánlattevőknek elvégezni.
Ajánlatkérő 1999. augusztus 12-én helyszíni konzultációt is tartott. Ez alkalommal kiegészítette, illetve pontosította a dokumentáció műszaki tartalmát több tételt illetően. A konzultációról emlékeztető készült, amelyet ajánlattevők részére megküldött.
Az emlékeztető utal arra, hogy a beárazott tételes költségvetés az ajánlatok része, abban a költségeket anyagdíj és gépköltségre külön-külön kell bontani, és 10% tartalékkeretet kell szerepeltetni a főösszesítőben.
Az 1999. augusztus 24-i ajánlattételi határidőre összesen 7 db ajánlat érkezett a következő cégektől: kérelmező, KÖVÁKI Kft., Magyar Aszfalt Kft., Maszer Rt., Strabag Rt., Progress-B '90 Kft., MOR-BAU Kft. Ajánlatkérő már a bontással egyidejűleg vizsgálta az ajánlatok tartalmát és a Maszer Rt. ajánlatával kapcsolatban megállapította, hogy az nem tartalmazza a 10%-os kötelezően beállítandó tartalékkeretet.
Az ajánlatok elbírásának időszakában, 1999. szeptember 2-án a kérelmező írásban megkereste ajánlatkérőt. E levelében jelezte, hogy ajánlata tételes költségvetésének készítése során a csapadékvíz-elvezetés fejezet 12. tételénél a vízelvezetőfolyóka-rendszer anyagköltségét – 4 138 710 Ft – tévedésből nem vette figyelembe. A bontáskori ajánlati áron azonban változatlanul fenntartja ajánlatát, a kimaradt anyagárat saját kockázatára vállalja és később sem kívánja érvényesíteni.
Ajánlatkérő az ajánlatokat részletesen elbírálta, majd a képviselő-testület 1999. szeptember 7-én hozta meg a közbeszerzési eljárásban döntését. Eszerint a Maszer Rt. és kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert nem a kiírásnak megfelelő pályázatot nyújtott be. Továbbá az eljárás nyertesének a KÖVÁKI Kft.-t hirdette ki bruttó 235 935 759 Ft összegű árajánlatával, második helyezettként pedig a MOR-BAU Kft.-t. A nyilvános eredményhirdetésre 1999. szeptember 10-én került sor. Ezen az ajánlattevők képviselőinek kizárólag a KÖVÁKI Kft. nyertességére vonatkozó döntést hirdették ki. Nem közölték viszont, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Ezt követően kérte annak indokát, hogy az ajánlatkérő milyen szempontok alapján hirdette ki nyertesnek a KÖVÁKI Kft. ajánlatát.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő 1999. szeptember 20-án a vállalkozási szerződést megkötötte.
Kérelmező 1999. szeptember 28-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, bírság alkalmazását és az eljárási költségekben történő marasztalását ajánlatkérőnek. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem a felhívásban előírt elbírálási szempontok szerinti legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Kérelmező a nyertesnél olcsóbb ajánlatot tett, és az első szempontként megjelölt műszaki alkalmasság, referenciák tekintetében is jobb ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérő azzal is jogsértést követett el, hogy a nyilvános eredményhirdetésre csak telefonon hívta meg az eljárás résztvevőit, és kérelmére határidőben nem kapott választ ajánlata elutasításának indokairól.
Ajánlatkérő a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte érdemi ellenkérelmében. Előadta, hogy az 1999. augusztus 12-i helyszíni konzultáción a műszaki tartalom pontosításra került, ezen belül kötelező ajánlati tartalomként lett előírva a csapadékvíz elvezetésére szolgáló folyóka. Az ajánlatok elbírálásakor kiderült, hogy kérelmező a csapadékvíz-elvezető folyóka anyagköltségét nem szerepeltette ajánlatában, ezért a lényeges anyagköltséget az ár nem tartalmazta. Ezt a tényt maga kérelmező is elismerte szeptember 2-án kelt, ajánlatkérőnek megküldött levelében. Fentiekre tekintettel kérelmező ajánlata érvénytelen volt. Az eredményhirdetés időpontjáról telefonon értesítette ajánlattevőket, ezzel kapcsolatos kérelem 15 napon túli, tehát elkésett.
Kérelmező nem tett a felhívásnak megfelelő ajánlatot, tehát nyertes sem lehetett. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem is elkésett, mivel kérelmező az 1999. szeptember 10-én megtartott nyilvános eredményhirdetésen részt vett és a kérelem – szeptember 28-i benyújtási időpontjához képest – 15 napon túli előterjesztésnek minősül.
A Döntőbizottság 1999. október 1-jén a D.224/4/1999. számú határozatában a közbeszerzési eljárás során létrejövő szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a beszerzett iratokból, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
A Döntőbizottságnak vizsgálnia kellett, hogy a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerinti határidőben nyújtották-e be. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem postára adásának a napja 1999. október 24. volt, amely időpont a nyilvános eredményhirdetés időpontjára tekintettel a Kbt. 79. § (5) bekezdése és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 39. § (3) bekezdés szabálya szerint nem minősül a jogvesztő határidőn túli előterjesztésnek.
A Döntőbizottság a nyertes és a kérelmező ajánlatát érvényességi vizsgálatnak is alávetette, és ezzel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg.
A dokumentációhoz tartozó mennyiségi kimutatás tartalmazta a csapadékvíz-elvezetéshez tervezett előre gyártott betonelemeket, összesen 365 db-ot. A kérelmező ajánlatában a tételes árazott költségvetésben a tétel szerepel, azt a kérelmező a munkadíj tekintetében árazta be, míg anyagdíjat tekintve üresen hagyta, azaz ellenszolgáltatási érték nélkül szerepeltette. Ugyanakkor ajánlati nyilatkozata szerint az ajánlata a teljes felhívás és dokumentáció szerinti műszaki tartalomra szól. A felhívásnak tehát megfelel, ezért ajánlata érvényes. Az ajánlatkérőnek lehetősége lett volna – ha számára az ajánlat nem egyértelmű – kérdést feltenni, e lehetőséggel nem élt, tehát az ajánlatot el kellett bírálnia. A kérelmező szeptember 2-i levelének tartalma a bírálat szempontjából következménnyel nem járt. Az áfamegadás módja nem befolyásolhatta az ajánlat érvényességét, ugyanis az ajánlatok többségében a kertészeti munkákra is 25%-os áfatartalmat vettek figyelembe az ajánlattevők, ezt a helyzetet viszont a nettó árakon való értékelésnél ajánlatkérő kezelni tudta, fel sem merült az érvénytelenség kérdése e tekintetben a többi ajánlattal kapcsolatban sem.
A nyertes ajánlat a csapadékvíz-elvezetés 49. tételénél a dokumentáció 16 db-ra szóló tételkiírásával szemben 12 db öntöttvas aknafedlapot tartalmazott, és még számítási hiba is jelentkezik ugyanezen tétel anyagköltségén belül (12 dbx69 E Ft = 828 000 Ft lett volna helyesen, az ajánlatban a szorzás eredménye 110 400 Ft). Ajánlatkérő ez esetben nem kért magyarázatot, hanem az ajánlatot elbírálta. A nyertes ajánlattevő tehát a felhívástól e tételben műszaki tartalomban különbözött, azonban a nyertes is ajánlati nyilatkozatot tett, amely szerint a felhívás összes feltételét elfogadja.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az esélyegyenlőségre figyelemmel mindkét ajánlatot érvényesnek kell tekinteni, mindkét ajánlattevő vállalta a felhívás és a dokumentáció szerinti munkák teljes körű elvégzését, az adott ajánlati áron. Ajánlatkérő viszont nem egyformán mérlegelt kérelmező és a nyertes ajánlata értékelésekor érvényességi szempontból, ezért azon magatartásával, mely szerint kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, mely szerint ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Az ajánlati felhívás 15. pont (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a bontást követő 30 napon belül bírálja el, és az eredményhirdetésre írásban hívja meg az ajánlattevőket. A Kbt. 61. § (1) és (2) bekezdése előírja az eredményhirdetéssel kapcsolatos szabályokat. A (2) bekezdés előírja, hogy a kihirdetésre az ajánlattevőket meg kell hívni. A kérelmező nem vitatja, hogy őt az ajánlatkérő meghívta az eredményhirdetésre és ő ott meg is jelent szeptember 10-én. Az értesítést telefonon kapta.
A Döntőbizottság ezzel összefüggésben megállapította, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők esélyegyenlősége nem sérült, mivel az említett Kbt. törvényhely nem határozta meg az írásbeliség kizárólagosságát a meghívás módját illetően. Kérelmező kérelmének e része tehát alaptalan, de az tény, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetésre szóló meghívásul a saját maga által előírtaktól eltért.
A kérelmező és a nyertes ajánlatának a bírálati szempontok szerinti összehasonlítása során a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
– Műszaki alkalmasság, hasonló referenciák. Ezen belül vizsgálhatta ajánlatkérő a felhívásban megjelölt Kbt. 44. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjainak megfelelő adatokat (referencia, bevont szakemberek, alvállalkozók).
Kérelmező hasonló tárgyú referenciát, közöttük jelentős díszburkolat-építést jelölt meg ajánlatában. Szakmai önéletrajzokat csatolta, minőségbiztosítás rendszerét tanúsította. Alvállalkozót nem jelölt meg.
Nyertes referenciái főleg épületátalakításokra és felújításokra vonatkozik. 1999-ben jelölt meg 2 db térburkolat-készítést, de azoknál sem a volument, sem a felelős személyt nem jelöli. Szakmai életrajzokat csatolt, minőségtanúsítási rendszere van fővállalkozásra és tervezésre. Alvállalkozót jelölt: – Aszfaltbeton Kft.-t járda- és útépítés, kátyúzási munkákra és az SB Bau Kft., térburkolatra –, melyek volumene max. 30 M Ft.
A Döntőbizottság álláspontja, hogy kérelmező műszaki alkalmassága – különös tekintettel a saját nagyszámú, hasonló referenciára – jobb:
– Műszaki tartalom és ár közötti összhang szempontnál
– kérelmezőé 220 211 542 Ft bruttó
– nyertes 235 935 759 Ft bruttó
Mindketten a teljes műszaki tartalomra vonatkozóan tettek ajánlatot a költségvetés kisebb hibáival. Azonos műszaki tartalmat feltételezve kérelmező ajánlati ára kedvezőbb, mint a nyertes ajánlati ára.
– Ajánlat kidolgozottsága szempontnál mindkét ajánlat a fentebb felsorolt hiányosságokat leszámítva, beltartalmában azonosnak tekintendő.
– Szerződéses garanciát bírálati szempontoknál a kérelmező 1 év jótállási időt, a nyertes 3 év jótállási időt ajánlott meg ajánlatában. Kötbér kérelmezőnél 50 E Ft/napot, a nyertes 250 E Ft/napot vállalt. Kérelmező a műszaki átadásig 2,5% teljesítési, és azután egy évre további 2,5% jóteljesítési garanciát ajánlott meg. A nyertes teljesítési és jóteljesítési garanciát nem ajánlott meg ajánlatában. A Döntőbizottság ennél a bírálati szempontnál a nyertes ajánlatát az első két alszempontot figyelembe véve kedvezőbbnek tekinti.
Kérelmező ajánlata az első két bírálati szempontot figyelembe véve kedvezőbb, mint a nyertes ajánlat, a harmadik elbírálási szempontból az ajánlatok azonosak, a negyedik szempontból pedig a nyertes ajánlata kedvezőbb. Összességében tehát a kérelmező tette a kedvezőbb ajánlatot.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy az általa előírt bírálati szempontok fontossági sorrendje szerinti összességében legelőnyösebb ajánlatként a KÖVÁKI Kft. ajánlatát értékelte és hirdette ki nyertesnek, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság további jogsértésként megállapította ajánlatkérő terhére a Kbt. 63. § (2) bekezdésének megsértését, mivel az előírt 15 napos határidőn belül kérelmező részére nem adott tájékoztatást ajánlata elutasításának indokairól. E szerint az ajánlattevőt kérelmére, a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell kizárásának, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegezés szerinti, illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a Kbt. 88. § (5) bekezdésében foglaltakra, valamint a szerződéskötés tényére.
A bírság összegét a beszerzés értékére és a jogsértés súlyára tekintettel állapította meg a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. november 1.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
