KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6894)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.231/15/1999.
Tárgy: az Alterra Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Nemesszalók Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ALTERRA Építőipari Kft. (1475 Budapest, Pf. 137, képviseli: dr. Németh László jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Nemesszalók Község Önkormányzata (9533 Nemesszalók, Rákóczi u. 13., a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízott HYDRO-ÉP Közmű Tervező, Szervező és Kivitelező Kft. (9700 Szombathely, Vépi u. 11., a továbbiakban: megbízott) Nemesszalók, Dabrony, Nagyalásony községek szennyvízcsatornázása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdés utolsó fordulatát, az 56. § (1) bekezdésének első fordulatát, az 59. § (1) bekezdését, a 61. § (3) bekezdését, valamint a 62. § (2) bekezdését, és ezért vele szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be, és ugyanezen határidőn belül a kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő részvételi felhívással indított előminősítési eljárást követően – amely megjelent a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 1998. november 4-i, 44. számában 1999. június 18-án – közvetlen ajánlati felhívást küldött kérelmezőn kívül 8 cégnek, Nemesszalók, Dabrony, Nagyalásony községek szennyvízcsatornázása tárgyában vállalkozási szerződés keretében történő kivitelezésre. Az ajánlattételre felkért cégek a következők voltak: PÁPA Víz Kft., KÖZVÍZ Kft., SWIETELSKY Kft., BOROSZLÁN Kft., HOFFMANN Rt., HYDROCOMP Kft., Közműépítő Kft., Magyar Aszfalt Kft. és kérelmező, akik ajánlatukat az ajánlati felhívásban megadott határidőig benyújtották a nyílt eljárásban.
A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a HYDRO-ÉP Közmű Tervező, Szervező és Kivitelező Kft.-t bízták meg. Az ajánlattételi időszakban 1999. július 9-én helyszíni szemlével egybekötött műszaki konzultációra került sor, amelyről felvett jegyzőkönyvet ajánlatkérő megküldte az ajánlattevőknek. Az ajánlatok értékelésére külön szakértői bizottságot kért fel ajánlatkérő.
A nyilvános eredményhirdetésre 1999. augusztus 26-án került sor, ahol az önkormányzatok által létrehozott közbeszerzési bizottság mint döntéshozó testület a Boroszlán Kft. bruttó 494 718 000 Ft összegű ajánlatát hirdette ki nyertesnek. A KÖZVÍZ Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Kérelmező a döntést követően, 1999. szeptember 2-án a Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint kérte ajánlata elutasítása, illetve a nyertes ajánlat kiválasztásának írásbeli összegzés szerinti indokolását ajánlatkérőtől. Ajánlatkérő 1999. szeptember 14-én adta meg válaszát kérelmezőnek, amely szerint a nyertes ajánlat több, de üzleti titoknak minősített szempontból kedvezőbb volt. Kérelmező ezt nem fogadta el, és 1999. szeptember 30-án jogorvoslati kérelemmel élt a Döntőbizottságnál.
Ajánlatkérő a Kbt. 6. sz. melléklete szerinti összegzést az eljárásról 1999. augusztus 26-i keltezéssel küldte meg a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségének.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a vállalkozási szerződés 1999. szeptember 20-án került megkötésre.
Kérelmező benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságtól a jogsértések megállapítását, bírság kiszabását és az eljárási költségekben történő marasztalását ajánlatkérőnek.
Álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek az ajánlatok értékelésekor és nem közölte az ajánlattevőkkel, hogy milyen szempontok alapján választotta ki a nyertes ajánlatot.
Ajánlatkérő a Kbt. 61. § (3) bekezdését is megsértette azáltal, hogy a döntése kihirdetésekor nem ismertette azokat az ajánlati részeket a nyertes ajánlatánál, amelyeket figyelembe vett eljárást lezáró döntése meghozatalával összefüggésben. Ez végső soron sérti a Kbt. esélyegyenlőségének és a verseny tisztaságának alapelvi követelményeit. Kérte a Kbt. 24. §, a 34. §, a 45. §, a 59. § és 63. §-ai megsértésének megállapítását. Előadta, hogy az általa vélt jogsértések 1999. szeptember 14-én jutottak a tudomására.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelem elkésett, mivel a kérelmező 1999. augusztus 26-án megtartott eredményhirdetésen részt vett, ott tudomást szerzett a szerinte törvénysértő elbírálásról. Az ajánlatok értékelésére az előminősítési eljárásban megadott szempontrendszer figyelembevételével került sor. A nyertes ajánlattevő ajánlata egyes részeinek üzleti titokká nyilvánítása nem volt jogsértő a Kbt. szerint, mivel az ahhoz fűződő üzleti érdeke indokolttá teheti bármely ajánlattevő hasonló eljárását. Az ajánlatok elbírálása jogszerűen történt, a nyertes ajánlattevő ajánlata 67. és 79. oldalán felsorolt kedvezményeket figyelembe véve tett összességében kedvezőbb ajánlatot a kérelmezőnél.
A Boroszlán Kft. írásbeli észrevételében a jogorvoslati kérelem elkésettség és megalapozatlanság miatti elutasítását kérte. Ajánlatkérő jogszerű döntést hozott akkor, amikor az ajánlatát kedvezőbbnek értékelte a kérelmező ajánlatánál.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem hozott, mivel a rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy a közbeszerzési eljárás során a szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatokból, a lefolytatott bizonyítási eljárási adatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása határidőben történt-e meg. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy kérelmező a Kbt. 79. § (5) bekezdése szerinti időpontban nyújtotta azt be, így elkésettnek nem minősül.
A kérelem 1999. szeptember 30-án érkezett a Döntőbizottsághoz, annak postára adási napja 1999. szeptember 29. napja és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdése szerint, valamint ajánlatkérőnek a Kbt. 63. § (2) bekezdése alapján történő válaszadás napjának időpontját, azaz 1999. szeptember 14-ét figyelembe véve elkésettnek a kérelem előterjesztése nem tekinthető.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta a kérelemben megjelölt vélelmezett egyes jogsértések elkövetésének körülményeit és az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő terhére nem állapítható meg a Kbt. 34. § és 63. § megsértése, mivel a bírálati szempontok fontossági sorrendjét a részvételi felhívásban és a dokumentációban közölte ajánlattevőkkel. A Kbt. 63. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek a K. É. szerkesztőségének válaszlevele megküldésével – ez utóbbi esetben ha formálisan is – de eleget tett az ajánlatkérő. A kérelem e részében tehát alaptalan.
Alapos viszont a kérelem a részvételi felhívásban megadott bírálati szempontoktól eltérő értékelés körében, valamint az összességében nem a legelőnyösebb ajánlat kiválasztása és az eljárást lezáró döntése tárgyában, valamint a nyertes ajánlat azon tartalmi elemei ismertetésének üzleti titokra történő hivatkozással való elutasítása miatt, amelyre döntését alapozta az ajánlatkérő.
Ajánlatkérő az előminősítési eljárás részvételi felhívásában az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjainak fontossági sorrendjét a következők szerint állapította meg:
1. az előző három év referenciamunkái,
2. az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltsége,
3. azoknak a műszaki szakembereknek és egységeknek az értékelése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatatásával, akik az ellenőrzésért felelősek,
4. az ajánlattevő által kért vállalkozási díj,
5. a dokumentáció szerinti ellenszolgáltatási ütemezésnél kedvezőbb fizetési feltételek felajánlása,
6. jótállási feltételek,
7. a kötbérvállalás mértéke,
8. teljesítési és jóteljesítési biztosítékok, építési ütemezés, szakaszos üzembe helyezés.
Ezzel szemben az ajánlattevőknek megküldött részvételi dokumentációban és az eljárás eredményéről készült összegzési hirdetményben az alábbi bírálati szempontok kerültek meghatározásra:
1. pénzügyi és gazdasági alkalmasság,
2. referenciamunkák,
3. ajánlati ár,
4. teljesítési és jóteljesítési biztosítékok,
5. műszaki és személyi felkészültség,
6. építésütemezés, szakaszos üzembe helyezés,
7. garanciavállalás mértéke,
8. kötbérvállalás mértéke,
9. fizetésütemezés,
10. alvállalkozók.
Az ajánlattételi időszakban egyetlen ajánlattevő sem kifogásolta a bírálati szempontok megváltozását, és annak kibővülését a részvételi felhíváshoz képest.
Az értékelésre felkért szakértői bizottság a részvételi dokumentációban megjelölt bírálati szempontokból 3 fő csoportot és ezen belül 4-4 alszempontot alakított ki. Minden szempont mellé súlyszámot rendelt, továbbá meghatározta a szempontokra adható minimum és maximum pontértéket az alábbi táblázat szerint:
szempontok súlyszám
I. Pénzügyi, gazdasági alkalmasság, referenciák 0,3
alszempontok adható alszempont max. elérhető
pontszám súlya értékelési
pont
mérlegadatok,
pénzügyi helyzet 21–31 30% 9,0
kedvező
bankinformáció 21–30 5% 1,5
referencia 21–31 25% 7,5
alvállalkozók
aránya mérleg
alapján 21–30 40% 12,0
össz.: 30
szempontok súlyszám
II. Ajánlati ár, teljesítési, jóteljesítési biztosíték, személyi feltételek, építési ütemezés 0,55
alszempontok adható alszempont max. elérhető
pontszám súlya értékelési
pont
ajánlati ár 38–55 50% 27,5
teljesítési,
jótelj. garancia,
felelősségbizt.,
egyéb 38–55 40% 22,0
műszaki,
személyi felt. 38–55 5% 2,75
építési ütemezés,
szakaszos üzembe
helyezés 38–55 5% 2,75
össz.: 55
szempontok súlyszám
III. Garanciavállalás
kötbér, fizetési ütemezés, alvállalkozók 0,15
alszempontok adható alszempont max. elérhető
pontszám súlya értékelési
pont
garancia váll.
mértéke 10–15 15% 2,25
kötbérvállalás 10–15 15% 2,25
fizetési ütemezés 10–15 50% 7,5
alváll.
alkalmassága 10–15 20% 3,0
össz.: 12
A táblázatból megállapítható, hogy a részvételi felhívásban eredetileg meghatározott 8, illetve a részvételi dokumentációban megjelölt 10 db szempont helyett 12 szempont alapján történt meg az ajánlatok értékelése.
A 12 szempontot és azok fontossági sorrendjét az alábbi táblázat mutatja:
Sorrend súlyszám szerinti
max. pont
1. 27, 5 ajánlati ár
2. 22,0 telj., jótelj. garancia,
felelősségbizt.
3. 12,0 alvállalkozók aránya
mérlegadatok alapján
4. 9,0 mérlegadatok,
pénzügyi helyzet
5–6. 7,5 referenciák
5–6. 7,5 fizetési ütemezés
7. 3,0 alvállalkozók
alkalmassága
8–9. 2,75 műszaki-személyi
feltételek
8–9. 2,75 építési ütemezés,
szakaszos
üzembe helyezés
10–11. 2,25 garanciavállalás mértéke
10–11. 2,25 kötbérvállalás
12. 1,5 kedvező
bankinformáció
Össz.: 100
A táblázatokból a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eltért a részvételi felhívásban saját maga által megállapított bírálati szempontoktól, azt kibővítette, új szempontokat épített be, és azok fontossági sorrendjét is megváltoztatta az ajánlatok értékelésénél.
Így például a részvételi felhívásban megjelölt első elbírálási szempont: az előző 3 év referenciamunkái, a részvételi dokumentációban második, az ajánlatok értékeléséhez készített, a súlyszámmal képzett maximálisan adható pontszámok szerint pedig az 5–6. helyre került a fontossági sorrendben.
Az ajánlattevő által kért vállalkozási díj a részvételi felhívásban a negyedik, a részvételi dokumentációban a harmadik, az ajánlatok értékelésekor az adható legmagasabb pontszám szerint az első elbírálási szempont volt.
A felsorolt példákhoz hasonlóan több más bírálati szempont fontossági sorrendjét ajánlatkérő értékelésekor megváltoztatta.
Új bírálati szempontként került a részvételi dokumentációba a pénzügyi és gazdasági alkalmasság, valamint az alvállalkozók.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor további szempontként jelölte meg a kedvező bankinformációt és az alvállalkozók alkalmasságát a mérleg alapján.
Ajánlatkérő ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdés utolsó fordulatát, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Megsértette továbbá a Kbt. 56. § (1) bekezdésének első fordulatát, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban (részvételi felhívás) meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Ezzel szemben ajánlatkérő nem a részvételi felhívásban eredetileg meghatározott bírálati szempontoknak és azok fontossági sorrendjének megfelelően bírálta el az ajánlatokat, hanem a részvételi dokumentációban önkényesen megváltoztatta azt, és az általa meghatározott súlyszámokkal új fontossági sorrendet állított fel a bírálati szempontok körén belül.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében feltételezte és ezért sérelmezte, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a nyertes ajánlatra vonatkozóan nem az eredetileg meghatározott bírálati szempontok fontossági sorrendjében értékelte.
Tény, hogy ajánlatkérő önkényesen megváltoztatta a bírálat és az értékelés során súlyszámokkal meghatározott fontossági sorrendet, ezért a Döntőbizottság a nyertes, valamint a kérelmező ajánlatát a részvételi felhívásban megadott értékelési szempontok szerint hasonlította össze úgy, hogy figyelmen kívül hagyta az ajánlatkérő pontozásos rendszerét, és az ajánlatkérő értékelését e nélkül vette figyelembe.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi felhívásban meghatározott első három bírálati szempont nem tekinthető másnak, mint a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában előírt, az előminősítés műszaki alkalmassági követelményeinek:
– az előző 3 év referenciái,
– az ajánlattevő műszaki, technikai felszereltsége,
– a műszaki szakemberek és egységek értékelése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik az ellenőrzésért felelősek.
A műszaki alkalmasság szempontjaiból az ajánlatkérő mind kérelmezőt, mind a nyertes ajánlattevőt egyaránt a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősítette, mivel ajánlattételre felhívta mindkettőjüket.
A Döntőbizottság erre tekintettel ezen bírálati szempontokból az ajánlatokat azonos értékűnek tekintette.
Ajánlatkérő is bírálata során ezen szempontból az ajánlatokat azonosnak értékelte.
A negyedik bírálati szempont az ajánlattevő által kért vállalkozási díj volt. A kérelmező ajánlati ára bruttó 470 817 000 Ft volt, a nyertes ajánlati ára bruttó 494 718 000 Ft volt. E szempontból kérelmező ajánlata kedvezőbb volt a nyertes ajánlatánál, amelyet ajánlatkérő is így értékelt.
Az ötödik bírálati szempont a dokumentáció szerinti ellenszolgáltatási ütemezésnél kedvezőbb fizetési feltételek felajánlása volt.
Kérelmező 3 rész- és 1 végszámlát kívánt benyújtani, a számlázás rendje megfelelt a kiírásnak, 1999. december 10. 80 millió, 2000. április 10. 106 millió, 2000. december 31. 16 millió. 1999. évi számlázása megfelel, 20% alatti. Elfogadta a számlakiegyenlítés 15, ill. 30 napon belüli módját. A saját erő késedelmes fizetése esetére 10% késedelmi kamatot kért. A 15% visszatartását a számláknál betartja.
Nyertes a részszámlák után fizetendő áfa összegét meghitelezi 5 millió forint értékben, a kivitelezés teljes időszakára 20 millió forint értékű számlának a fizetését 180 napban határozta meg.
A Döntőbizottság álláspontja e szempontból megegyezik ajánlatkérő értékelésével, amely szerint a nyertes ajánlata kedvezőbb volt.
A hatodik bírálati szempont a jótállási feltételek vállalása volt. Kérelmező 2 évben, a nyertes 1 évben határozta meg ennek időtartamát. E szempontból a kérelmező ajánlata előnyösebb a nyertes ajánlatnál, amelyet az ajánlatkérő is így értékelt.
A kötbérvállalás mértéke a hetedik bírálati szempont volt. Ajánlatkérő minimum napi 10 000 Ft vállalást írt elő a dokumentációban, amelyet a nyertes ajánlattevő ezen értékben vállalt, és felajánlotta, hogy a beruházás meghiúsulása esetén kötbérre nem tart igényt.
A kérelmező ajánlatában napi 50 000 Ft kötbért vállalt. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát e szempontból előnyösebbnek értékelte, amely a Döntőbizottság álláspontjával és értékelésével megegyezik.
Az utolsó bírálati szempont a teljesítési és jóteljesítési biztosítékok, az építés ütemezése, a szakaszos üzembe helyezése volt. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció II. fejezet 4. pontjában minden részszámlából 15% jóteljesítési biztosíték visszatartását írta elő, amelyet mind a kérelmező és a nyertes ajánlattevő is vállalt. Az építési ütemezésre és a szakaszos üzembe helyezésre a két ajánlat között lényeges eltérést nem talált a Döntőbizottság a 2000. október 31-i teljesítési határidőre is figyelemmel, ezért azokat e szempontból azonosnak ítélte meg, ajánlatkérő értékelésétől eltérően, amely kérelmező ajánlatát kedvezőtlenebbnek tartotta.
Az összehasonlítás eredményeként a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok az első három és az utolsó szempontból azonosak, kérelmező ajánlata kedvezőbb a vállalkozási díj, a jótállási feltételek és a kötbérvállalás, a nyertes ajánlata az ellenszolgáltatás ütemezése szempontjából volt kedvezőbb.
Az ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, az összességében legelőnyösebb ajánlatot a részvételi felhívásban megadott bírálati szempontok és fontossági sorrendjük szerint kívánta kiválasztani. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező összességében kedvezőbb ajánlatot tett, mint a nyertes ajánlattevő. Ajánlatkérő – amennyiben az általa meghatározott súlyszámokkal, valamint további bírálati szempontok figyelembevételével nem változtatta volna meg a részvételi felhívásban eredetileg megadott szempontokat és azok fontossági sorrendjét – maga is erre a következtésre juthatott volna.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő eljárást lezáró döntése alapján nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, és ezzel megsértette a Kbt. 59. § (1) első fordulatát, mely szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a Kbt. 45. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tények, adatok és körülményekre tekintettel, amelyet az ajánlatkérő a döntésével összefüggésben figyelembe vett. Üzleti titokra való hivatkozással nem lehet elzárkózni azon adatok, ajánlati részek ismertetésétől, melyre ajánlatkérő a döntését alapozta, és az ajánlatok bírálatakor figyelembe vett az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a döntésével összefüggésben a nyertes ajánlat ajánlati részeit üzleti titokra való hivatkozással nem ismertette, megsértette a Kbt. 61. § (3) bekezdését, amely szerint a döntés kihirdetésekor és azt követően a 45. § (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett.
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között megkötött vállalkozási szerződést áttanulmányozva a Döntőbizottság észlelte, hogy a 180 napos fizetési kedvezmény a 20 millió forint értékű számlára vonatkozóan, mely a nyertes ajánlat kiválasztásának egyik jelentős indoka volt, a megkötött vállalkozási szerződés nem tartalmazza.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést nem az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei és az ajánlat tartalma alapján kötötte meg, megsértette a Kbt. 62. § (2) bekezdés második mondata utolsó fordulatát, amely szerint a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejött szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételei és az ajánlat tartalma alapján írásban kell megkötni. Döntőbizottság tudomása szerint és a rendelkezésre álló iratokból nem állott fenn olyan körülmény a felek viszonyában, amely a már megkötött szerződés módosítására adott volna alkalmat, azaz a 180 napos fizetési kedvezmény a 20 millió forint értékű számlára vonatkozóan ajánlati rész elhagyására (megváltoztatására) késztette volna a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerint a szerződést kötő feleket.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (l) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírság összegét a beszerzés értékére és az elkövetetett jogsértés súlyára tekintettel állapította meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. november 9.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
