KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6943)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.99/7/1999.
Tárgy: a Neo-Motors Hungaria Kft. jogorvoslati kérelme a Miskolc Város Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Neo-Motors-Hungária Kft. (1141 Budapest, Egressy u. 186., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Miskolc Város Közlekedési Rt. (3527 Miskolc, Szondi György u. 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "2 db autóbusz beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára és az 56. § (1) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, valamint a 61. § (1) bekezdését, ezért 7 000 000 Ft, azaz hétmillió forint bírság megfizetésére kötelezi az ajánlatkérőt.
Az ajánlatkérő a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára köteles befizetni.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. március 17-én megjelent 11. számában ajánlati felhívást tett közzé 2 db autóbusz 1999. évben történő beszerzése tárgyában.
A beszerzésre kerülő autóbuszokkal szemben támasztott követelményeket az ajánlati dokumentáció tartalmazta. A dokumentáció 1. pontjában ajánlatkérő előírta az alapvető műszaki jellemzőket, a 2. pontban a speciális konstrukciós elvárásait, követelményeit a motorra, a sebességváltóra, a hajtott futóműre, a kormányzott futóműre, a kormányrendszerre, a levegőellátó rendszerre, a légfékrendszerre, a felépítményre és szerelvényeire, az elektromos rendszerre, a gumiabroncsra és kerékre nézve. A 3. pont az ajánlatkérő jótállási igényeit, a 4. pont az oktatással kapcsolatos elvárásokat, az 5. pont a járművek átvételével kapcsolatos kérdéseket rögzítette. A 6. pontban a csatolandó igazolások, nyilatkozatok köre és egyéb feltételek szerepelnek.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta elbírálni, az elbírálási szempontok fontossági sorrendben a következők: 1. ajánlati ár, 2. műszaki tartalom, 3. szakmai, műszaki megbízhatóság, 4. garancia időtartama, feltételei, 5. megbízhatóság.
Az ajánlati felhívásra három ajánlat érkezett:
– a kérelmező ajánlata 33 980 000 Ft+áfa/db ellenszolgáltatással, 1999. december 31-i szállítási határidővel,
– az Ikarus Trade Kft. ajánlata 36 500 000 Ft+áfa/db ellenszolgáltatással, 1999. december 31-i szállítási határidővel,
– az MB Autó Magyarország Kft. ajánlata 53 150 100 Ft+áfa/db ellenszolgáltatással, 1999. december 20-i szállítási határidővel.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésére bizottságot hozott létre. A bizottság a május 10-én készült jegyzőkönyvben rögzítette megállapításait. A jegyzőkönyvben szerepel egy értékelési táblázat, miszerint a bizottság minden egyes értékelési szempont alapján 1–5-ig terjedő pontszámot adott az ajánlatokra. Az értékelési táblázatban az ajánlati felhívásban közzétett elbírálási szempontokon túl további két bírálati szempont – a pénzügyi megbízhatóság és a fizetési feltételek – is szerepelt.
Az ajánlatok műszaki tartalmára nézve a jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy az Ikarus Trade Kft. ajánlata két lényeges ponton eltér az ajánlati dokumentációban meghatározott igényektől, nevezetesen: az ajtók nyílásszélessége nem egyforma méretű, a tárcsafékes hajtott futómű helyett ZF dobfékkel ellátott futómű képezi az ajánlat tárgyát.
A bizottság javasolta, hogy a nyertes az Ikarus Trade Kft. ajánlata legyen. Ajánlatkérő a május 12-én kelt levelével írásban értesítette a három ajánlattevőt az eljárás eredményéről és közölte, hogy a nyertes ajánlattevővel, az Ikarus Trade Kereskedelmi Kft.-vel a szállítási szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat rövidesen megkezdi. Az ajánlatkérő és a nyertes a szállítási szerződést május 21-én megkötötte.
Kérelmező 1999. május 28-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Közölte, hogy a tájékoztatást kérő levelére adott ajánlatkérői válaszban foglaltakat nem tudja elfogadni, mert az abban foglaltakkal ellentétben az egyes elbírálási szempontok tekintetében az ő ajánlata jobb volt, mint a nyertesé. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a nyertes ajánlatának műszaki tartalma két ponton eltér a kiírástól.
Kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, a szerződés létrejötte esetén pedig ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását. Kérte továbbá a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek ajánlatkérő általi megtérítését.
A Döntőbizottság az 1999. május 28-án kelt D.99/3/1999. számú határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő a június 2-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy az ajánlati felhívásban közölt elbírálási szempontok alapján bírálta el az ajánlatokat. Azt nem vitatja, hogy a kérelmező ajánlati ára autóbuszonként 2,5 millió Ft-tal kedvezőbb volt, mint a nyertesé, de a műszaki tartalom tekintetében a nyertes javára mutatkozó előny kompenzálta azt. A szakmai, műszaki megbízhatóságot illetően a kérelmező ajánlata olyan műszaki megoldásokat tartalmaz, ami álláspontja szerint egy "kiforratlan konstrukciót tükröz", így ezen harmadik elbírálási szempontból a nyertes ajánlatát tekintette jobbnak. A garanciák szempontjából a két ajánlatot egyenértékűnek tartotta. Az ötödik elbírálási szempont vonatkozásában nem látta megalapozottnak a kérelmező referenciáit, mert az általa ajánlott típusú autóbuszok kis számban és még csak néhány hete üzemelnek, ugyanakkor a nyertes által ajánlott autóbuszok műszaki jellemzőiről már többéves tapasztalattal rendelkezik.
Az Ikarus Trade Kft. mint egyéb érdekelt, június 4-én kelt beadványában közölte, hogy ajánlatkérő vele a szállítási szerződést május 21-én megkötötte. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, dokumentumok tartalma és a felek írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az Ikarus Trade Kft. az ajánlatához becsatolt egy "Eltérések listája a tenderdokumentációban megfogalmazott követelményektől, ajánlatunk, vállalásunk az alábbi pontokban tér el" megnevezésű dokumentumot, amelyik 16 olyan pontot sorol fel, ahol az ajánlata eltér az ajánlati dokumentációban rögzített feltételektől. Ajánlatkérő az észrevételében eltérésként két fontosabbnak ítélhető tételre utalt, de ezeket nem tekintette érvénytelenségi oknak, mert lényegesen nem befolyásolják a jármű üzemeltethetőségét.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az Ikarus Trade Kft. ajánlata a fenti dokumentumban felsorolt eltérések miatt érvénytelen. A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét arra, hogy egy ajánlat már akkor is érvénytelen, ha az ajánlati felhívásban, illetőleg ajánlati dokumentációban meghatározott feltételek közül egyetlenegy feltételnek nem felel meg. Miután ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételhez kötve van, nem áll jogában mérlegelni, hogy az eltérés ellenére elfogadja-e vagy nem az ilyen ajánlatot, azt érvénytelenné kell nyilvánítania.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek. Ezen túlmenően megállapítható az is, hogy az ajánlatok értékelését nem a törvény rendelkezéseinek megfelelően végezte.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése kimondja, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt értékelési dokumentumokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyrészről nemcsak az ajánlati felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján, másrészről nem az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét tükröző pontszámok alkalmazásával történt az ajánlatok értékelése.
– A közzétett elbírálási szempontokon kívül ajánlatkérő pontozta az ajánlatokat pénzügyi megbízhatóság és fizetési feltételek alapján is. Észrevételében közölte ugyan, hogy e két vizsgálati szempont az eredmény kialakításában nem volt meghatározó, de a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása önmagában már attól is jogsértő, hogy ki nem hirdetett elbírálási szempontokat alkalmazott az értékelés során, mert ez a módszer alkalmas az objektív eredmény szubjektív módon történő befolyásolására.
– Ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti "összességében legelőnyösebb ajánlat" elbírálási szempontot választotta a legmegfelelőbb ajánlat kiválasztásához, ezért az értékelésnél az elbírálási szempontok fontossági sorrendjét tükröző pontszámokat kellett volna alkalmaznia. Ajánlatkérő ezzel szemben az ajánlatokra minden egyes elbírálási szempontot illetően 1–5-ig terjedő pontszámot adott.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő egy érvénytelen ajánlat nyertessé minősítése, valamint az ajánlatoknak az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontoktól eltérő értékelése által megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mely kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság eltekintett annak vizsgálatától, hogy a két érvényes ajánlat közül melyik a kedvezőbb, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte. Mindamellett helyt adott a kérelmező jogorvoslati kérelmének, mert érvénytelen ajánlatot nem lehet a legkedvezőbb, azaz nyertes ajánlatnak tekinteni, valamint az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési szempont alapján nem lehet az elbírálási szempontok fontossági sorrendje szerinti legkedvezőbb ajánlatot kiválasztani.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését nyilvánosan hirdeti ki. Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését írásban közölte az ajánlatevőkkel, nyilvános eredményhirdetést nem tartott, ezáltal megsértette a 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és g) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. június 21.
Dr. Csitkei Mária s. k. Gaga Albert s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
