KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6946)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt.sz.: D148/14/1999.
Tárgy: M+A Kft. jogorvoslati kérelme Üllő Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Szentmártony Kristóf (1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 22.) ügyvéd által képviselt M+A Épületgépészeti és Közműépítő Kft. (2220 Vecsés, Temető u. 14–16. továbbiakban: kérelmező) Üllő Nagyközség Önkormányzata (2225 Üllő, Templom tér 3., továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvízcsatorna-hálózat beruházásának megvalósítása, a hozzá kapcsolódó átemelő berendezésekkel és meglévő üzemeltetési rendszerbe való illesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költséget a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő írásbeli érdemi észrevétele, a tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkozatok, ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai, a Döntőbizottság D.106/1998. sz. iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Vecsés, Üllő, Gyál községek kistérségi regionális szennyvízgyűjtés, szennyvízkezelés és szennyvízelvezetés tárgyában céltámogatást vettek igénybe. 1997. június 5. napján megjelent Magyar Közlöny 49. számában közzétételre került a céltámogatás folyósításáról szóló közlemény. A beruházás összköltsége 4 336 630 E Ft az alábbi bontás szerint:
Önkormányzat neve: Vecsés
Támogatás mértéke: 40%
Önkormányzat saját forrása: 672 833 E Ft
Céltámogatás: 448 556 E Ft
Önkormányzat neve: Gyál
Támogatás mértéke: 40%
Önkormányzat saját forrása: 1 274 740 E Ft
Céltámogatás: 849 827 E Ft
Önkormányzat neve: Üllő
Támogatás mértéke: 40%
Önkormányzat saját forrása: 654 404 E Ft
Céltámogatás: 436 270 E Ft.
A céltámogatás felhasználásának határideje 2001.
A fenti önkormányzatok 1997. november 27. napján együttműködési megállapodást kötöttek, mely értelmében a "gesztor" önkormányzat Vecsés lett.
Vecsés Nagyközség Önkormányzata mint gesztor, két település, Vecsés és Üllő Önkormányzatait képviselve tett közzé részvételi felhívást a K. É. 1998. január 28-án megjelent 4. számában szennyvízcsatorna kivitelezésére.
A két település szennyvízcsatorna-hálózata két műszakilag elkülönített létesítmény volt, így a két községre külön-külön kellett ajánlatot tenni. A fenti ajánlatkérők külön-külön elbírálták saját beszerzéseikre benyújtott ajánlatokat, majd 1998. május 26-án eljárást lezáró döntésüket kihirdették. Vecsés nagyközség csatornahálózata kivitelezésére a Hídépítő Rt., Üllő nagyközség csatornahálózata építésére pedig az M+A Kft. lett a nyertes. A szerződés megkötésre került 1998. május 26-án az M+A Kft.-vel. A vállalkozási szerződést az önkormányzat képviselő-testülete felülvizsgálta, és annak szerződésszerű teljesítésében jogszabályba ütköző megállapításokat talált. Az önkormányzat a vállalkozót hibás teljesítés kijavítására hívta fel, majd 1998 decemberétől kezdődően a munkálatok nem folytatódtak. Az ajánlatkérő önkormányzat képviselő-testülete 1999. március 31-én kelt 10/1999. (III. 3l.) számú ZÖ önkormányzati határozatával a vállalkozási szerződést "felmondta". Ezt megerősítette 1996. április 6. napján kelt levelében "gesztor" Vecsés önkormányzat is.
Ezt követően a K. É. 1999. május 12. napján megjelent 19. számában nyílt előminősítési eljárásra szóló felhívást tett közzé "szennyvízcsatorna-hálózat beruházásának megvalósítása a hozzá kapcsolódó átemelő berendezésekkel és a meglévő üzemeltetési rendszerbe való illesztése" tárgyában. Az előminősítés eredményről szóló hirdetményt ajánlatkérő a K. É. 1999. július 7. napján megjelent 27. számában tette közzé.
1999. július 9. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet Döntőbizottsághoz a korábbi közbeszerzési eljárás nyertese, kérelmező M+A Kft. Előminősítési eljárás eredményéről szóló hirdetményből 1999. július 8-án szerzett arról tudomást, hogy az ajánlatkérő újabb előminősítési közbeszerzési eljárást hirdetett meg. Álláspontja szerint a Kbt. 32. § (2) bekezdése értelmében nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel ajánlatkérő, amelynek alapján a hirdetmény közzétételére sor kerülhetne. Mivel a jogerős és végrehajtható vízjogi létesítési engedélyben nem szerepelnek a házi bekötések, továbbá nem rendelkezik ugyanezen törvényhelyben szabályozottak szerint a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában a fedezet a rendelkezésére áll. Álláspontja szerint az úgynevezett házi bekötésekre nincs meg a forrása, hiszen az állami céltámogatás nem vonatkozik, valamint a beruházás szerint a beruházás négy pénzügyi évet érint, a beruházás pénzügyi forrása az ajánlatkéréskor nem állt a rendelkezésére, az ajánlatkérő éves költségvetéséből gazdálkodik, így a beruházás fedezetét, illetve annak biztosítékát a felhíváskor nem tudja biztosítani. Továbbá céltámogatást három község, Vecsés Nagyközség Önkormányzata, Gyál Város és Üllő Nagyközség Önkormányzata kapta közös beruházás megvalósításaként azzal, hogy a társulás gesztora képviseleti joggal Vecsés Nagyközség Önkormányzata. Így erre tekintettel Üllő Nagyközség Önkormányzata mint ajánlatkérő ennek megfelelően nem jogosult a céltámogatás igénybevételére, és ily módon nem is jogosult az eljárás megindítására önállóan.
Álláspontja szerint a tárgyi beruházással kapcsolatos jogi helyzet tisztázatlan. Az M+A Kft. és a gesztor között érvényes szerződés van hatályban. M+A Kft.-t megillető törvényes zálogjogát bejelentette a már megépített ingatlanon, és a munkaterületet nem bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, és nem is hajlandó ezt megtenni a jogvita rendezéséig. Ezzel a beszerzés gyakorlatilag megvalósíthatatlan álláspontja szerint. Minderre tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés második fordulata alapján kösse Üllő Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez, mégpedig ahhoz a feltételhez, hogy az ajánlatkérésben meghatározott munkákra korábban megkötött fővállalkozói szerződés megszűnésével kapcsolatos jogi helyzetet rendezze, illetve hívja a jogsértő ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra és a törvény által előírt feltételek biztosítására, valamint a Kbt. 85. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg a közbeszerzési eljáráson eddig hozott döntéseket, f) pont alapján szabjon ki bírságot és a g) pont alapján kötelezze az eljárási díj és költségek viselésére, valamint kérte, hogy a Döntőbizottság hozzon ideiglenes intézkedést, az eljárásban még meg nem kötött szerződést tiltsa meg.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra, ügyfélképesség-hiányra tekintettel.
Álláspontja szerint ő a közöttük létrejött megállapodást a Ptk. szabályaira tekintettel felmondta, egyébként is a vállalkozási szerződés fennállása vagy fenn nem állása bíróság hatáskörébe, illetőleg illetékességébe tartozó kérdés, így ezen jogvita elbírálására Döntőbizottság hatáskörrel nem rendelkezik. A kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel sem, hiszen nem volt ajánlattevő, és jogát és jogos érdekét sem sértheti az eljárás.
Kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy a Döntőbizottság rendelkezik-e a jogvita eldöntésével kapcsolatosan hatáskörrel, valamint van-e ügyfélképessége kérelmezőnek.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése a)–c) pontjáig meghatározza, hogy a Döntőbizottság hatáskörébe mely jogviták elbírálása tartozik, így
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása. Ugyanezen törvényhely 2. §-a kimondja, hogy a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos, az (1) bekezdésben nem említett egyéb jogvita elbírálása.
Ebből a törvényi szabályozásból következik tehát, hogy mind az a jogvita, ami a szerződés teljesítéséből, illetőleg szerződés nem teljesítéséből szerződés teljesítésével kapcsolatos, a (2) bekezdés szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A Döntőbizottság e rendelkezés alapján hatáskör hiányában utasítja el a kérelem azon részét, melyben a kérelmező a korábban megkötött vállalkozási szerződés létével kapcsolatosan kéri a jogorvoslati eljárás lefolytatását, a szerződés megkötésének megtiltását, a korábbi fővállalkozói szerződés megszűnésével kapcsolatos jogi helyzet rendezését.
A Döntőbizottság a kérelem további részét, mely az ajánlatkérő ajánlatkérői jogosultsága, a forráshiány, illetőleg az engedélyek meglétével kapcsolatos, tette vizsgálata tárgyává.
A Kbt. 79. § (3) bekezdésében kimondja, hogy a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy egyéb olyan érdekelt nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy ebben a vitatott közbeszerzési eljárásban a kérelmező nem ajánlatkérő, nem ajánlattevő. Nem is lehet ajánlattevő, hiszen az ő jogi álláspontja szerint a korábbi gesztor önkormányzat és közte egy érvényes megállapodás van, amely szerződés értelmében ő teljesíteni kíván a korábbi közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés alapján, tehát nyilvánvaló, hogy ebben a közbeszerzési eljárásban mint ajánlattevő nem kíván részt venni. Azonban ez az új közbeszerzési eljárás jogát vagy jogos érdekét sértheti, amennyiben jogszabályba ütköző módon történik a jelen közbeszerzési eljárás megindítása. Így a Döntőbizottság kérelmezőt ügyfélnek tekintette.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll. A becsatolt iratokból megállapítható volt, hogy céltámogatásban részesült a három község oly módon, hogy a támogatást önállóan kapták, csupán a lebonyolítás, beruházás megvalósítása érdekében kötöttek együttműködési megállapodást. A 9/1998. (I. 23.) Kormányrendelet, mely a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljellegű decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntés-előkészítési és elszámolási rendjéről, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatairól, továbbá a TÁKISZ feladatairól szól. 9. § lehetővé teszi a közös beruházás megvalósítását, azonban attól még a közös beruházásban szereplő önkormányzatok önállóan kapják az igényelt céltámogatást, és rendelkeznek a felhasználásról. A becsatolt iratokból továbbá megállapítható volt, hogy a beruházás forrását jelenti a Víziközmű Társulaton keresztül befolyt lakossági hozzájárulás 27,75%-ban, illetőleg az önkormányzat saját forrása 32,25%-ban. Így a Kbt. 32. § (2) bekezdésében megkövetelt forrás az ajánlatkérő rendelkezésére állt. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely az 1/1996. (II. 7.) KTM rendeleten alapult. Ezen dokumentációnak részét képezi a H.36894-2/98. sz. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által kiadott engedély.
Minderre tekintettel tehát a 32. § (2) bekezdésében foglalt megfelelő engedéllyel is rendelkezett az ajánlatkérő. A Döntőbizottság álláspontja szerint, ha egy ajánlatkérőnek bármilyen oknál fogva beszerzési szándéka keletkezik, és a közbeszerzési törvény személyi és tárgyi hatálya alá tartozik, nemcsak hogy jogosult, hanem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. Jelen esetben megállapítható, hogy ajánlatkérő a törvény személyi hatálya, beszerzése pedig a tárgyi hatálya alá tartozik, és jogosult önállóan közbeszerzési eljárást megindítani.
Minderre tekintettel tehát a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét részben hatáskör hiányára tekintettel, részben pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant utasította el. Jogsértés megállapításra nem került, így az eljárásban felmerült költség viseléséről a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Ideiglenes intézkedést a Döntőbizottság nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ában rögzített törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 1999. augusztus 19.
Dr. Deli Betty s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
